zsozirisz
zsoziriszzsoziriszzsoziriszzsoziriszzsoziriszzsozirisz
Szerelem
Jó érezni, hogy szeretlek.
Nagyon és egyre jobban.
Ott bujkálni két szemedben,
Rejtőzködni mosolyodban.
Érezni, hogy szemeid már
szemeimben élnek és néznek,
S érezni azt, ha szép, veled szép
És csak veled teljes az élet.
Juhász Gyula
3385
Visz a vonat, megyek utánad,
talán ma még meg is talállak,
talán kihũl e lángoló arc,
talán csendesen meg is szólalsz:

Csobog a langyos víz, fürödj meg!
Íme a kendő, törülközz meg!
Sül a hús, enyhítse étvágyad!
Ahol én fekszem, az az ágyad.
József Attila
2968
A szívem hoztam el...
Csinálj vele, amit akarsz.
Én nem tudok mást tenni, és nem fáj nekem
semmi, semmi, semmi...
Csak a karom, mert nem öleltelek.
József Attila
2948
Szeretlek, mint anyját a gyermek,
mint mélyüket a hallgatag vermek,
szeretlek, mint a fényt a termek,
mint lángot a lélek, test a nyugalmat!
Szeretlek, mint élni szeretnek
halandók, amíg meg nem halnak.
József Attila
714
Bárhol jársz, minden úton melletted leszek,
Hogy gondjaidon átsegítselek,
S ha néha megtorpansz egy fontos cél előtt,
Én ott leszek, hogy szerelmemből meríts új erőt!
Mindent, mit elér az emberi vágy,
Összegyũjtjük majd az éveken át,
Lesz egy kertünk, s benne gesztenyefák…
Mit is mondjak még neked? Így várok rád,
S az én boldog szemem mást sose lát,
Csak a megújuló régi csodát egy életen át... Veled.
Michel Legrand
605
Összedőlhet fenn a magas ég,
Leomolhat minden, ami ép.
Egy a fontos, hogy Te szeress,
Minden más csak semmiség.
Örök életet élsz énvelem,
Vár reánk a kéklő végtelen.
Mert a sors egymásnak szánja,
Kiket összeköt a szerelem.
Edith Piaf
582
Ne rejtőzz el, úgyis látlak,
rád csukom a szempillámat.
Bent zörömbölsz a szívemben,
s elsimulsz a tenyeremben.
Elsimulsz az arcom bőrén,
mint vadvízen a verőfény.
Nagyon jó vagy, jó meleg vagy,
nagyon jó így, hogy velem vagy.
Mindenekben megtalállak,
s öröm markol meg ha látlak.
Nézz rám... szólok a szemednek...
ne fuss el... Nagyon szeretlek.
Buda Ferenc
357
Rád gondolok, ha nap fényét füröszti a tengerár,
rád gondolok, forrás vizét ha festi a holdsugár.
Téged látlak, ha szél porozza távol az utakat,
s éjjel, ha ing a kis palló a vándor lába alatt.
Téged hallak, ha tompán zúg a hullám és partra döng,
a ligetben ha néma csönd borul rám, téged köszönt.
Lelkünk egymástól bármi messze válva összetalál.
A nap lemegy, csillag gyúl nemsokára.
Óh, jössz-e már!
Goethe
262
Szeretlek, kedvesem, szeretlek tégedet,
Mint ember még soha, sohasem szeretett!
Oly nagyon szeretlek, hogy majd belehalok...
Szeretlek szívemmel, szeretlek lelkemmel,
Szeretlek ábrándos őrült szerelemmel!

És ha mindezért jár díj avagy dicséret,
Nem engem illet az, egyedül csak téged,
A dicséretet és díjat te érdemled
Mert tőled tanultam én e nagy szerelmet!
Petőfi Sándor
231
A Nap kihũl, a Föld kiszárad, az ég üres lesz nélküled,
és én senki vagyok, ha te nem vagy velem.
Annyira szeretlek!
Sütő András
196
mindenről te jutsz eszembe
rólad minden eszembe jut
minden rólad jut eszembe
mindenről eszembe jutsz
mindenről te jutsz eszembe
Fodor Ákos
183
Téged kerestelek, és magamra találtam.
Grillparzer
175
A csókod festi kékre az eget,
szemed színétől zöldülnek a fák.
Nélküled üres minden képkeret
és világtalan az egész világ.
Weöres Sándor
163
Kicsim, ne haragudj, hogy nem szeretlek még jobban,
de nem lehet már ennél jobban szeretni valakit.
József Attila
160
Szeretlek, szeretlek, szeretlek,
egész nap kutatlak, kereslek,
egész nap sírok a testedért,
szomorú kedves a kedvesért,
egész nap csókolom testedet,
csókolom minden percedet.
Minden percedet csókolom,
nem múlik ízed az ajkamon,
csókolom a földet, ahol jársz,
csókolom a percet, mikor vársz,
messziről kutatlak, kereslek,
szeretlek, szeretlek, szeretlek.
Szabó Lőrinc
151
Sírok, ha sírsz, ha ragyogsz, ragyogok,
néma barátod, rabszolgád vagyok,
alázatos és bizalmas barát,
aki nem kér semmit, csak néz és imád,
és nem akar lenni, csak általad,
csak az árnyéka annak, ami vagy.
Szabó Lőrinc
133
Fénylő ajkadon bujdokoló nap
a mosolyod; szelíden süt rám és meleg.
Hangodra kölyökként sikoltanak
a záporoktól megdagadt kis csermelyek.
Pillantásodtól nő a fũ, kihajt
a száraz ág és tőled piroslik a vér.
Ha meghalsz, meghalok; porainkból
egyszerre sodor majd forgó tornyot a szél.
Radnóti Miklós
126
Áldott csodáknak tükre a szemed,
Mert engem nézett.
Te vagy bölcse, Mesterasszonya
Az ölelésnek.
Áldott ezerszer az asszonyságod,
Mert engem nézett,
Mert engem látott.
S mert nagyon szeretsz:
Nagyon szeretlek
S mert engem szeretsz:
Te vagy az Asszony,
Te vagy a legszebb!

Ady Endre
113
Fa leszek, ha fának vagy virága.
Ha harmat vagy: én virág leszek.
Harmat leszek, ha te napsugár vagy,
csak hogy lényink egyesüljenek.
Petőfi Sándor
97
Szeretlek, mint anyját a gyermek,
mint mélyüket a hallgatag vermek,
szeretlek, mint a fényt a termek,
mint lángot a lélek, test a nyugalmat!
Szeretlek, mint élni szeretnek
halandók, amíg meg nem halnak.
József Attila
96
Hacsak már látlak, elalélok,
Torkomon a szavak elfúlnak,
Bőrömre zápor-szikrák hullnak,
Szememben sötét, vad árnyékok
S lárma fülemben.
Hideg verejték veri testem,
Remegően, félve halóan,
Az őszi fũszálnál fakóbban
Állok és már érzem a vesztem,
Meghalok érted.
Sappho
67
Hegyes fogakkal mard az ajkam,
Nagy, nyíló rózsát csókolj rajtam,
Szörnyũ gyönyört a nagy vágyaknak.
Harapj, harapj, vagy én haraplak.
Úgy kéne sírni s zúg a vérem,
Hiába minden álszemérem,
Hiába minden. Ölbe kaplak:
Harapj, harapj, vagy én haraplak!
József Attila
66
Tüzes, sajgó seb vagyok, égek,
Kínoz a fény és kínoz a harmat,
Téged akarlak, eljöttem érted,
Több kínra vágyom: téged akarlak.
Lángod lobogjon izzón, fehéren,
Fájnak a csókok, fájnak a vágyak,
Te vagy a kínom, gyehennám nékem,
Nagyon kívánlak, nagyon kívánlak.
Ady Endre
66

zsozirisz
Design: Copyright © zsozirisz.hu   2005 - 2018